A hozzátáplálás elkezdése általában háziorvossal és/vagy védőnővel egyeztetve szokott történni. Bár hallottam arról, hogy tápszeres babák esetében már 4 hónapos kortól el lehet kezdeni a hozzátáplálást, de nem kell semmit elsietni. Szoptatott csecsemők esetében érdemes még várni, úgy 5-6 hónapos korig. Én mindhárom gyermekemnél 5 hónapos korban kezdtem a hozzátáplálást. Miért ekkor kezdjük? Azért, mert a hivatalos álláspont szerint a baba emésztőrendszere 4 és 6 hónapos kor között érik meg arra, hogy az anyatejen/tápszeren kívül mást is fel tudjon dolgozni.
MIVEL kezdjük?
Az, hogy mivel kezdesz, az is attól függ, milyen célból kezdenéd el a hozzátáplálást. Ha az a cél, hogy ismerjen meg új ízeket a baba, akkor az alma jó ötlet kezdésnek. Ha az a cél, hogy minél hamarabb kiváltsunk egy étkezést olyan étellel, amivel jól is lakik, akkor kezhetünk krumplival is. Valójában mindegy a sorrend, hiszen ha almával, ha krumplival kezdünk, akkor is viszonylag roved időn belül megismerkedik majd a babánk az első hat alapvető élelmiszerrel, melyek a következők: alma, őszibarack, répa, krumpli, sütőtök, cékla.
Legelőször a délelőtti evés (tízórai) előtt kell kóstoltatni az új ízeket. Jó, ha mindent szép lassan, óvatosan vezetsz be. Először lehet adni a gyümölcs levét, és ha minden rendben, akkor lehet a gyümölcs húsából készült péppel próbálkozni. Így az almánál is a kezdés: 1. nap: 1 kiskanál almalé, 2. nap: 2 kiskanál almalé... és így tovább, 5-6-7 napig. Utána jöhet 1 kiskanál almapüré, majd 2 kiskanál almapüré... Almalevet úgy tudsz nyerni, ha lereszeled az almát és összenyomod... Pürét pedig úgy, ha lereszeled vagy turmixolod. Vannak olyanok is, akik a lét kihagyják, és egyből pürével indítanak. Ebben a kérdésben az én tapasztalatom szerint nincs a védőnők között konszenzus. Egyesek azért javasolják a lé-t, mert az könnyebben emészthető, mások szerint ez azért nem igaz, mert azok az anyagok, melyek az alma húsában benne vannak, azok a levében is... Mindenesetre érdemes szerintem a lét is kipróbálni.
MENNYISÉGEK
Én így csináltam: 1. nap 20g, 2. nap 40g, 3. nap 80g, 4. nap 160g a pépből. Egy adag: 150-200g. Egy éves korig a napi mennyiség: 1000g. Ezek átlagos irányszámok! Ami fontos: fokozatosan növeljük a mennyiséget, és első nap ne legyen több 20-30g-nál az új ízből! Az egy adag azt jelenti, hogy ennyit kellene megennie a babának egy étkezésre (ha már nincs hozzá szopi vagy tápi); ez persze mindenkinél eltérő lehet, és a napi mennyiség is, de nagyjából ezekre az értékekre lehet számítani. Nekem az első két gyermeknél nagyjából beváltak ezek az értékek, a harmadiknál nem (nagy baba volt és sokat evett).
MIRE FIGYELJ
Azt kell mindig figyelni, hogy reagál a baba az új ízre: nincs-e hasfájása, kiütése, székrekedése, hasmenése. Ha nincs, akkor lehet adni, ha van, akkor le kell állni és szünetet tartani. Tehát a délelőtti szoptatás/tápszer adása előtt kínáld meg először az almával. Eszik, amennyit kér, majd megkapja a tápszerét. Akkor váltottad ki a délelőtti tápszert gyümölccsel, ha 150-200g-ot megevett és a tápszert nem kérte. (5-7 nap almalé majd 5-7 nap almapüré után lehet adni őszibarack lét vagy pürét, (úgy, hogy az almához teszel egy kevés őszibarackot, aztán egyre többet), majd jön a répa, krumpli, sütőtök és cékla, és ezek variációi: alma-répa, alma-krumpli, répa-krumpli... A zöldségeket vízben kell megfőzni és turmixolni. Bár inkább a párolás szót használnám, kevés vizet kell csak hozzá tenni. Sót, cukrot, fűszereket ne használj, csak a zöldség és a víz legyen. Eleinte a méz sűrűségű főzelék szokott beválni, aztán lehet sűrűbbre. A tízórai után az ebédet váltjuk ki főzelékkel. Legyen a babának külön főzőedénye, tálkája, kanala... Az elején úgy tunic, mintha nehéz lenne, mert sok mindenre kell figyelni, de ne izgulj egy cseppet sem, belejössz majd.
AMI MÉG FONTOS
Vannak olyan gyümölcsök, zöldségek, melyek "fogják" a hasat, pl. az alma, mások "hajtanak", pl. őszibarack, sütőtök. A krumpli és a répa inkább fog. A céklának nincs ilyen hatása. Ezek áltanosan igazak, de érdemes tudni róluk, és érdemes úgy keverni a baba ételeit, hogy ilyen is, olyan is legyen benne. Persze nem mindenkire hatnak így a felsorolt zöldségek, nincs két egyforma baba ebben sem. De ha hasmenés vagy szorulás lép fel, akkor ezekre a hatásokra is érdemes gondolni. Ilyesmi téma még a szín kérdése: az ételek megfesthetik a vizeletet, székletet, ez jellemző a céklára pl. De ne csodálkozzunk, ha sütőtökös ebéd után sárgásabb, borsó, spenót után zöldesebb a pelus tartalma.
Boldog babatáplálást! Ha van kérdésed, írj, és kövesd a Facebook-oldalamat is, ITT!
